A ló gondozása máshogyan történik attól függően, hogy újszülött csikóról, az anyja mellett növekvő csikóról, a már tőle elválasztott lóról vagy az 1 év feletti lovakról van szó. Jelen cikkünkben megnézzük, hogyan kell gondoskodni a lóról a különböző életkorokban.
Az újszülött ló gondozása
Az újszülött ló általában boxban jön világra az esti-éjszakai órákban. Megszületését követően hasonlóan kell ellátni, mint egy csecsemőt. Először a száját és az orrát kell megtisztítani annak érdekében, hogy képessé váljon a légzésre. Ha nem reagál, kámforral vagy ammóniával levegővételre bírható, végső esetben pedig a lábai mozgatásával vagy a mellkas locsolásával is lehet próbálkozni.
Általában a születést követően a köldökzsinór magától elszakad, ám ha mégsem, el kell vágni, majd fertőtleníteni. A kanca ösztönösen tisztára nyalja kicsinyét, ám ha mégse, nekünk kell áttörölni. Rövid időn belül a csikó lábra áll majd és szopni kezd. Ha azonban erre a szülést követő 2 óra elteltével sem kerül sor, segíteni kell neki nemcsak a felállásban, de az evésben is. A legtöbb kanca odaadással gondozza, táplálja kicsinyét. Ha azonban ez nem így történik, akkor dajkaságba adható, ám a ló gondozása tejpótló szerekkel is megoldható.
A csikó gondozása az elválasztásig
A csikó tejjel való táplálására rendszerint az első fél évben kerül sor, majd bekövetkezik az elválasztás. Két-három hetes korától az etetés már kiegészíthető zabbal és csikótáppal is. Az első hónapokban mindenképp a kanca mellett kell maradnia a csikónak, majd 2-3 hónap elteltével ajánlott egyre inkább növelni a takarmány mennyiségét és távolabb engedni. A kiscsikó gondozása még nem jár túl sok feladattal, a szabad levegő, a sok-sok mozgás, táplálék és játék még elegendő neki. Ezekben a kezdeti időkben a ló gondozása inkább azt a célt szolgálja, hogy az állat hozzászokjon az ember közelségéhez.
5-7 hónapos korában elérkezik az idő a csikó elválasztására. Ez történhet hirtelen, illetve fokozatosan is egyre több időt töltve távol a kancától. A csikó fejlődése szempontjából nyilván ez utóbbi a célravezetőbb, de ménesi tartásban inkább a hirtelen, drasztikus megoldásban hisznek. Az elválasztás során történik meg a ló chippel való megjelölése is.
A csikó 6 és 12 hónapos kora között rengeteget fejlődik, életének negyedik negyedévében pedig ivarérett lesz, ekkor már nemek szerint is el kell különíteni. A ló etetése során az elegendő fehérje- és ásványi anyag fogyasztásra kell figyelni. Az abrakolás mellett a ló gondozása során a szabadban való mozgásra és a kellő tér meglétére is gondot kell fordítani.
A ló gondozása egy éves kor felett
A csikókat egy éves kor felett lóvá válásukig évjáratos csikóknak nevezzük. Az első évben főleg a magasságuk nő, a másodikban a szélességük, míg a harmadikban a mélységük. A csikónevelésnek több típusa is létezik, ezek a:
- ménesi csikónevelés,
- a karámos,
- a kifutólegelős
- és a kisüzemi csikónevelés.
Az első, vagyis a ménesi csikónevelés a legtermészetesebb típus a ló gondozása szempontjából. Viszonylag nagy csikólétszám és óriási legelő szükséges hozzá. Ebben a formában a lovak nemek szerint kerülnek elkülönítésre, napjuk nagy részét pedig a legelőn töltik. A ló gondozása során azonban ilyenkor is figyelni kell a kiegészítő abrakolásra és a kellő mennyiségű ivóvíz adagolására.
A kifutólegelős tartás kevesebb csikó esetén biztosítható. A legelőt ebben az esetben felosztják és folyamatosan váltogatják azt a területet, ahová hajtják a lovakat. A karámos állattartás keretében – nevéből is adódóan – a lovakat karámban tartják. Ez a legkevésbé természetes, hiszen sem a szabad mozgásra, sem pedig a szabad levegőn való tartózkodásra nem igazán van lehetőségük. Ha a ló gondozása így történik meg, hamar elpuhul majd. A kisüzemi csikónevelés a boxban való tartást jelenti. Ebben az esetben sincs túl sok lehetőség a szabadban való tartózkodásra, a lovat legtöbbször futószáron mozgatják.
A ló gondozása, nevelése számos módon végezhető, azonban néhány dologra minden esetben figyelni kell: a rendszeres mozgás biztosítására, a (pata)ápolásra, a fertőzések, betegségek elleni védekezésre és arra, hogy kialakulhasson az emberhez való kötődés.